Szójajoghurt-lágy sajt

A szójajoghurt az egyik olyan termék, amit rendkívül széleskörűen használhatunk, és számomra egyértelműen nélkülözhetetlen. Tökéletes alapanyaga lehet gyümölcsjoghurtnak, amit nagyon szeretek, krémsajtnak, natúron, fűszeresen, zöldségben tölteléknek, gyümölcskrémekhez, palacsintában krémtúrónak, süteményben tölteléknek és még vagy ezer másik dolognak is. 

Persze lehet rakottkrumplit csinálni kókusztejjel is, de akkor inkább francia-rakottkrumpli jellege van, azt meg annyira nem szeretem, ezért valami savanykásabb változatra volt szükségem.

Eredetileg azért kezdtem el szójatejet készíteni, hogy tofut állítsak elő házilag, pont úgy lehet elkészíteni, mit a tehéntejből a túrót. Fel kell forralni 1 liter tejet, aztán egy fél-egész citrom levét belecsurgatjuk, a kicsapódott túrót leszűrjük a savóról, összepréseljük szűrőben és kész is a túrószerű tofunk. Csakhogy tofut sokfélét, és változatos árban lehet kapni, a joghurt viszont bitang drága. Egy félliteres 580-650 forint közül mozog, ami azért egy jó tepsi cuccra, például rakott karfiolra, káposztára rá is megy, és ez egy pindurit borsos amikor 1 liter szójatej előállítása nagyjából 90-120 forint közé esik, tehát elkezdtem gondolkodni, hogy vajon a hagyományos joghurt mintájára készíthető -e? 

Találtam egy receptet az Édes kötelesség blogon, amit végül is nem teljesen úgy készítettem el, mivel nem volt agar-agarom itthon, de helyette volt másfajta sűrítőm, és így sem lett rossz.

Hozzávalók:

-1,3 l szójatej (eredetileg csak egy litert ír, de nekem többre volt szükségem);

- 2 púpos evőkanál keményítő;

- 1 teáskanál zselésítő;

- 1 kisdoboz szójajoghurt.

A tejből kiveszek egy keveset, mondjuk 1-1,5 decit, a többit megmelegítem, és amikor még nem forr, de már forró hozzákeverem a hideg tejjel elkevert sűrítő anyagokat (olvassátok el a felhasználási javaslatot, mert pl. az agar-agar még hidegen megy bele). Addig forralom, amíg el kezd sűrűsödni, aztán folyamatos kevergetés mellett további 1-2 percig főzöm. 

Ezután hídégvízzel teli mosogatóba állítóm a fazekat, és szépen lehűtöm.
A joghurtot habverővel elkevertem a hideg tejben (az egészét beletettem, de az a eredeti recept kevesebbet ír) - ha van joghurtkészítőd, mint nekem, nem szükséges hőfokot mérned, a kihűlt tejből tuti biztosan joghurt lesz -, majd kancsóba öntöttem, és onnan mehettek a kis üvegekbe. Lefekvés előtt bekapcsolom a technikát, amiben nagyjából 6 óra alatt elkészül a joghurt, így reggel, ébredés után egyből mehet minden a hűtőbe. Kihűlve fogyasztható.

Viszont ha nincs joghurtkészítő otthon, akkor kellene egy mérő, hogy kb. 42 fokon tedd bele a joghurtot, mert ezen a hőfokon dolgoznak optimálisan a kis baktériumok. Végszükség esetén könyék meleg, azaz 37 fokos tejbe is keverheted, és melegen tartva, állandó hőmérséklet mellett így is joghurt lesz a tejből.
Melegen tarthatód pl. úgy is, hogy a mosogatóba meleg vizet engedsz, és beleállítód a tejes fazekat, de itt sem lehet 42-45 foknál melegebb a víz, ez viszont egy sima vízhőmérővel ellenőrizhetőt, azelőtt én így csináltam. 2-3 óra után hagyhatod nyugodtan, elvileg magától is elszaporodnak már a kis bacik, de az Édes kötelesség ajánl több másik alternatívákat is.
Amennyiben oltóanyaggal dolgozol (pl. Organic Mission Synbiotic Colonies), olvasd el a használati utasítást, apróságokban eltérhet a felhasználása, viszont ha tartalékolsz egy üveggel a jóból egy ideig nem kell bolti szójajoghurtba fektetned, csak ha túlzottan felszaporodik benne az oltó anyag, akkor kell kicsit jobban hígítani.

No, akkor megvan végre a joghurtunk, hogy lesz ebből sajt? A közel keleti konyha egyik kedvence a labneh, ami egy rendkívül egyszerű sajtféle, és nyáron előszerettel fogyasztják különböző fűszerekkel keverve. Sokat készítettem már korábban is, így evidensnek tűnt, hogy ezúttal is kipróbálom, aztán majd kiderül, mi lesz belőle. Hát, sikerült.

Kellékek:
- joghurt;
- egy csipet só (elhagyható).

Fogok egy fazekat, ráfektetem a szűrőt, amit kibélelek egy sűrű szövésű, de laza anyaggal (konyharuhával, pelenkával, gézzel stb), beleöntöm a sóval összekevert joghurtot, és hagyom 3-4 óráig csöpögni. Ezután  szoktam rátenni egy csészealjat, vagy valami lapot, ami egy picit kisebb mint a szűrő odapasszoló része. Szóval kibontom a csomagot, összekaparhatom a szövetre ragadt sajtot, majd ráteszem ezt a kistányért, és arra ráállítom a mozsaramat, ami márványból van, azaz meglehetősen nehéz. Hűtőben hagyom még préselődni további 2-3 órát.
Ezt követően végül is már készen van, olajos kézzel formázhatok belőle golyókat, amit fűszeres olajban (rozmaring, fokhagyma stb.) még pár napig lehet tárolni a saláták nagy örömére, vagy össze szoktam keverni különböző zöldfűszerekkel, sóval, és kenyérre kenem. Tegnap pl. sajttorta alapnak használtam, tehát rengeteg módon elkészíthető.

Állagra olyan vajkrém szerű, 4x200 ml-es joghurtos üvegből (az van rá írva, hogy 212 ml, de szerintem kisebb...) olyan 25-30 dkg lesz. Hűtőben így is eltartható nagyjából egy hétig, olajos pácban talán tovább is, de bevallom, soha nem maradt még meg tovább, így erre nem vennék mérget.

Mivel a savó kicsöpög, a sajt csak egy kicsit és kellemesen lesz savanykás, ezért használható fel édességnek is. Szerintem bátran próbálja ki mindenki. Macerásnak tűnik, de ahogyan lenni szokott 45-60 perc munkát vesz igénybe a joghurtkészítéssel együtt, és egyértelműen szuper lesz az eredmény.  Megéri minden pillanat.

Itt olvashattok a sűrítés nélkül készült joghurtról.