Jó, hát igazából nem pesto, mert nincs benne sem sajt, sem bazsalikom, de még csak fenyőmag sem. Sajtot ugyanis nem eszem, a többi pedig nem volt kéznél, ellenben egy hatalmas csokor mizuna igen, ami már kezdte az elmúlás félreérthetetlenen jeleit sugározni felém. Kezdenem kellett vele valamit, mert hiába ettem mindennap salátát, egyszerűen nem tudtam legyűrni azt a mennyiséget, ami a BIRS csomagomban volt.
Tehát körbenéztem, mi van itthon, és kreatív voltam.
Hozzávalók:
- kb. 2 nagy marok mizuna;
- 75 g hántolt tökmag;
- 2 ek inaktív sörélesztő pehely;
- 1 nagy gerezd fokhagyma;
- olívaolaj;
- só, bors.
Fogtam a turmixomat és beletettem a tökmagot, a megmosott mizunát, élesztőt (sajt helyett, a sajtos ízért), fokhagymát, és egy kevés olívaolajat, csak hogy ne szárazon induljon, aztán az aprítás közben folyamatosan adagoltam hozzá. Sóztam, borsoztam és addig folytattam a mixelést, amíg egy homogén masszát nem kaptam.
Megkóstoltam, de nekem nem hiányzott belőle semmi, és végeredmény egy nem túl intenzív, mégis meglehetősen finom, zöld, magos és fűszeres krém lett.
Azt kell hogy mondjam, vegán mozzarellával és koktélparikkal finomabb vagy ezerszer, mint a pesto valaha volt.
Nem pirítottam meg a tökmagot előtte, de legközelebb kipróbálom úgy is, mert biztosan ad neki egy aprócska kis rúgást, és miután az egész üveg elfogyott - kentem mindenre: sajtra, szendvicsre, tofura, szejtánra-, azt mondom, minden levelesből lehet pestot készíteni, csak más-más ízt kapunk a hozzávalóktól függően. Így aztán bátran borítsuk ki a konyhaszekrényt, és dobáljunk össze mindet, amit csak találunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése